A mai reggelem: kávé, vape, Beatles és ez a kép az egyik kispesti facebook-os csoportban.
A mai modern labdarúgásban nem meglepetés az, ha valaki úgy forog mint egy szélkakas. Sajnos Kispesten is rengeteg nálunk nevelkedő, ne adj Isten híressé váló focista alakult át lilává, zölddé amikor a helyzet úgy kívánta. Név nélkül volt itt olyan aki anno a Kanyar kerítésén csimpaszkodva szidta a lilákat, később meg rájött, hogy ő bizony egy közülük. Aztán olyan is volt aki a Népligetnél köpködte a Fradit, hogy aztán ikon legyen közöttük. De volt világválogatottunk is aki "megvilágosodott" idővel. Aztán olyan is volt aki a faszát mutogatta amikor ellenünk gólt lőtt. Szóval patkányok és csótányok mindig is voltak. Természetesen ellenpéldát is lehetne hozni, hiszen amikor súlyos idők jártak volt két olyan játékosunk is akik ellenálltak az akkor hozzánk képest gazdagnak és sikeresnek számító lila és zöld hívásnak. Taki és Vadi. Régen volt. És most itt van Vécsei. Nem ért meglepetésként ez a dolog, talán csak annyiból, hogy soha nem lehetett hallani tőle, sem a Fradi sem pedig Lipcsei nevét. Nos, őt is utolérte ez a dolog, és bizony neki is a divat mondta meg most hirtelen, hogy kicsoda is ő, kiket is szeret igazán. Ám legyen. Nem is olyan régen sok sikert kívántam neki. Ez még mindig áll, ám gyors gyógyulást is kívánok neki. ebben a pillanatban. És ha esetleg nem jön össze a karrier a Fradiban és a sors Kispest felé sodorja vissza, remélem nem jut eszébe, hogy valójában ő nem Lipcsei hanem Pisont vagy Kovács Kálmán akart lenni a téren.
ui.: Vécsei koma, ugye tudod, hogy Lipcsei egyébként Vasas drukker volt anno a tereken?
